Európai Információs Pont


Hírlevelünk
Rólunk
Az EIP céljai
Partnerek, támogatók
Kapcsolat
Szolgáltatásaink
Ajánlatunk
Európa Himnusz
Rendezvényeink
TEMPUS
Tempus hírlevél
Tempus pályázatok
Aktuális
Mobilitas - DARISZI
Európai Parlament
EUvonal
EUvonal
EUvonal a könyvtárban
Kérdések az EU-ról
Az Ön véleménye
Pályázati információk
Pályázati Portál
 
A könyvtár honlapja

Nemzeti ünnepek az Európai Unió tagállamaiban

A nemzeti ünnep olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli. A legtöbb országnak egy nemzeti ünnepe van egy évben, más országoknak több is. A nemzeti ünnep legtöbbször azon a napon van, amikor az adott állam vagy tartomány elnyerte függetlenségét. Más esetekben az ország védőszentjének napja, vagy kiemelkedő történelmi esemény válhat nemzeti ünnepnappá. A nemzeti ünnep fontossága és az ünneplés mértéke országonként eltérő.

Ausztria
Október 26. Az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja.
A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták, és egy évtizeden át megszállva tartották Ausztriát, mely csak 1955. május 15-én nyerte el újbóli szuverenitását.
1955. október 26.-án az osztrák Nemzeti Tanács elfogadja és kihirdeti az ország "önkéntes, örökös semlegességéről" szóló alkotmányerejű törvényt, miután az Államszerződés értelmében a négy szövetséges megszálló hatalom utolsó katonai egységei is elhagyták az Osztrák Köztársaság területét.


Belgium
Július 21. I. Leopold trónra lépésének évfordulója
Belgium első uralkodója, akinek a nemzeti kongresszus az 1830-ban kivívott függetlenség után felajánlotta a királyi koronát I. Leopold volt a Szász-Coburg-Gotha-házból (uralkodott 1865-ig). A mai határai tekintetében Belgium 1830. augusztus 25-én keletkezett. 1831-ben megválasztották saját királyukat is (június 4.) és megalkották a belga alkotmányt (július 21.).


Ciprus
Október 1. Ciprusi Függetlenség Napja
A Zürichi-Londoni egyezmény értelmében 1960. augusztus 16-án Ciprus független köztársasággá válik, elszakad Nagy-Britanniától. Hivatalosan október 1. ünneplik függetlenné válásukat.


Csehország
Október 28. A Csehszlovák Köztársaság 1918. október 28-i kikiáltásának az ünnepe
A 20. század első felében a történelmi Csehország (Bohémia) az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Az I. világháború után 1918. október 28-án Prágában Csehszlovákia kikiáltotta függetlenségét. Az új köztársaság 3 részből állt, Bohémiából, Morvaországból és Szlovákiából. A népszerű Tomas Garigue Masaryk lett az első köztársasági elnök.


Dánia
Június 5. Alkotmány Napja
Az 1849. június 5-én az uralkodó által aláírt, ún. júniusi alkotmány kétkamarás parlamentet hozott létre. A demokratikusabb viszonyok felé haladás eredményeként, alkotmánymódosítással 1915. június 5-én a nők és a vagyontalanok is választójogot kaptak. II. Margit (a jelenlegi uralkodó) az 1953. június 5-i alkotmánymódosítás keretében elfogadott új örökösödési törvénynek megfelelően lehetett államfő.


Észtország
Február 24. A Függetlenség Napja
1917-ben Oroszország 78 kormányzóságából állt.1917 április 12-én Estland tartományból és Livland tartomány északi részéből, tehát az észtek lakta területen új kormányzóság jött létre: Észtország. 1918. február 24-én Észtország Megmentésének Bizottsága Tallinnban kikiáltotta a független Észt Köztársaságot.


Finnország
December 6.
1808-ban I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, ami egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, a finn kormány, illetve a szenátus Per-Edwin Svinhufvud vezetésével kikiáltotta Finnország függetlenségét.


Franciaország
Július 14. A Bastille bevételének évfordulója
1789. július 14-én Párizs népe elfoglalta a királyi önkény jelképének számító Bastille-t. Ezt a forradalmi napot, az Ancien Régime leverésének napját, 1880 óta minden évben katonai felvonulással, tánccal és tűzijátékkal ünnepli meg az ország.


Görögország
Március 25. A Függetlenség kikiáltásának napja (az 1821-es forradalom ünnepe)
1821. március 25-én Kalávrita mellett kitört a görög függetlenségi háború. Brit, francia és orosz hajók járultak hozzá a sorsdöntő török vereséghez az 1827-es navarinói csatában, de a független görög királyság kikiáltására csak a külföldi hatalmak békekötését követően, 1832-ben kerülhetett sor.


Hollandia
Április 30. Királynő Napja
Hollandiában, a Királynő napján ünnepelik meg Őfelsége Beatrix Királynő születésnapját. Beatrix Wilhelmina Armgard az Orániai-Nassau házból, 1938. január 31-én született a Baarn melletti Soestdijk kastélyban. 1984 óta uralkodó Julianna királynő, 1980-ban adta át a trónt lányának Beatrixnek.


Írország
Március 17. Szent Patrik napja
Szent Patrik, Írország védőszentje Krisztus után 385 körül született Walesben Maewyn néven. Írországban a kereszténység a 400-as években kezdett elterjedni. 432-ben az első keresztény misszionáriusok között érkezett a szigetre Szent Patrik (†461) is, Írország védőszentje. Ő volt a legsikeresebb terjesztője a keresztény hitnek, alakjához számtalan legenda fűződik. Valószínűleg Szent Patrik vezette be a latin ábécét is, s ezzel írott formában rögzíthették az igen gazdag ír, szájhagyomány útján terjedő kultúrát. Patrik és társai több száz templomot és kolostort alapítottak. A Szent Patrik nap egyik jellegzetes szimbóluma a 3 levelű lóhere.


Lengyelország
Május 3. A "Május 3-i Alkotmány" ünnepe
A Szentháromság mindenható Istene nevében... e szavakkal kezdődött a lengyel államiság, és az európai jogrendszer történetének egyik mérföldköve, az úgynevezett Május 3-i Alkotmány. Az 1791. május 3-án született törvény, amely Európa első, és Amerika után a világ második írott alkotmánya, legalább ötven évvel megelőzte korát; mind a kortársak, mind utódaik korának legfelvilágosultabb törvénycsomagjának tartották.


Lettország
November 18. A Köztársaság kikiáltásának napja. (Az 1918-as függetlenség kikiáltásának napja)
A 19. században kibontakozó lett nemzeti mozgalmak 1918. november 18-án jutottak el odáig, hogy kikiáltsák Lettország függetlenségét a rigai Nemzeti Színház előtt. Több mint két éves harc után végül a nemzetközi közösség is elismerte az ország szuverenitását. Ezzel megszületett az Oroszországtól független, önálló Lettország.


Litvánia
Február 16. A köztársaság kikiáltásának napja
Litvánia nagyobb része, majd 1815-ben egésze Oroszországhoz került. Az orosz gyarmatosítás több mint száz éve után, az első világháborút követő forradalmi eseményekben megroppant Orosz Birodalom 1918. február 16-án lehetőséget adott a Litván Köztársaság kikiáltására, a németek által megszállt Vilniusban.


Luxemburg
Június 23. János Nagyherceg születésnapja
Luxemburg története több évszázadra tekint vissza, igen tekintélyes területnek számított a középkori Európában. Először grófok uralták, majd hercegek és végül nagyhercegek, akik mind a mai napig az ország trónján ülnek. János Nagyherceg (a Nassau-Weilburg-házból, Bourbon-ház egyik oldalága), aki végigharcolta a második világháborút a brit hadsereg őrnagyaként, 2000-ben, 80 évesen, 36 évi uralkodás után aláírta a lemondó nyilatkozatát. Luxemburg új uralkodója, a ma ötvenegy éves Henrik nagyherceg javára.


Málta
Szeptember 21. Függetlenség napja
A stratégiai fontosságú sziget jelentőségét már régóta kihasználták a kor emberei. A 18-19. század fordulóján a franciák és az angolok vetélkedtek a területért, az 1814-es párizsi béke értelmében a britek lettek a sziget urai. Málta 1964. szeptember 21-én, népszavazás eredményeképp független lett. Az akkori alkotmány elismerte II. Erzsébet angol királynőt, mint a szigetország államfőjét. 1974. december 13-a óta köztársaság.


Nagy-Britannia
június második szombatja Őfelsége a Királynő hivatalos születésnapja
Nagy-Britannia minden év júniusának második szombatján ünnepli meg Őfelsége a Királynő hivatalos születésnapját. II. Erzsébet (született Elizabeth Alexandra Mary Windsor néven 1926. április 21-én Londonban) a brit nemzetközösség vezetője, királynője (államfője). VI. György királytól - II. Erzsébet királynő korán elhunyt édesapja -, az angol monarchia történetének egyik legnépszerűbb királyától örökölte a trónt 1952. február 6-án. Koronázására 1953. június 2. Westminster-apátságban került sor.
Férje Philip Mountbatten (Fülöp, Görögország és Dánia hercege, volt görög királyi család sarja). Az esküvőt 1947. november 20-án, a Westminster-apátságban tartották. Első gyermekük, s a trónörökös, Károly herceg (Károly Fülöp Artúr György) 1948. november 14-én született a Buckingham-palotában. Az Egyesült Királyságot alkotó országokban fontosak az adott tagország nemzeti ünnepei. Az Egyesült Királyságot alkotó országok saját nemzeti ünnepei:

  • március 1-je, Szent Dávid napja, Wales nemzeti ünnepe
  • március 17-e, Szent Patrick napja, Észak-Írország nemzeti ünnepe
  • április 23-a, Szent György napja, Anglia nemzeti ünnepe
  • november 30-a, Szent András napja, Skócia nemzeti ünnepe


Németország
Október 3. A Német Egység napja
1953 óta létező ünnep, 1953-tól 1990-ig június 17-én tartották az 1953-as keletnémet munkásfelkelés emlékére Nyugat-Németországban, az egyesítés után az egységes Németország ünnepe lett. A második világháborúban vesztes Németországot 1945-ben megszállták a szövetséges hatalmak. A hidegháború korszakában, 1949-ben az amerikai-brit-francia zónából létrejött a Német Szövetségi Köztársaság, míg az orosz zónában megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. 1990. október 3-án helyreállt a német állam és nemzeti egység: egyesült az NDK és az NSZK. Ez a nap lett Németország hivatalos állami ünnepe.


Olaszország
Június 2. A Köztársaság kikiáltásának évfordulója
1946-ban Olaszország a királyság eltörlésére és a köztársaság kikiáltására szavazott. Az ország vesztesként került ki a háborúból, a nemzeti antifasiszta ellenállási mozgalom a háború után demokratikus köztársasági alkotmányt fogalmazott meg, s az 1946. június 2-án megtartott népszavazáson a többség e köztársaság mellett, a monarchia ellen foglalt állást, mindez a királyi család trónfosztását eredményezte. Június 2-át azután egy 1949-es törvény deklarálta nemzeti ünneppé és ettől fogva emlékeznek meg a köztársaság létrejöttének dátumáról.


Portugália
Június 10. Portugália és Camoes Napja
április 25. A szabadság napja (a Szegfüvek forradalmának évfordulója)
október 5. A köztársaság kikiáltásának napja
Portugáliában, 1910-ben egy polgári forradalom elsöpörte a királyságot és október 5-én kikiáltották a Portugál Köztársaságot. Az 1974. április 25-i forradalom Portugália történelmében alapvető mérföldkő.
Az önmagát 1933-ban Estado Novonak (Új Állam) elnevező konzervatív diktatúra megdöntése a nemzetközi elszigeteltségből kitörni képtelen tekintélyuralom következménye volt. Művészek és más értelmiségiek harcot hirdettek a kulturális elmaradottság ellen. A legjobb példa erre az a negyvennyolc muvész által közösen alkotott hatalmas festmény, amelyet 1974. június 10-én a Tavaszi Vásár Kortárs Muvészeti Galériájában (Mercado da Primavera) mutattak be. "Elvinni a kultúrát a néphez!" - volt a jelszó. Szaporodtak az írástudatlanság felszámolására, az egészségügyi nevelésre és a kulturális tevékenységre szervezett kampányok.

  • Luís Vaz de Camoes (1525 körül - 1580. június 10.) Portugália nemzeti költője.
  • Camoes a barokk egyik legnagyobb alkotója s a portugál irodalomnak is legtöbbre becsült költője.


Spanyolország
Október 12. Nemzeti ünnep
Leif Eriksson norvég utazó volt valószínűleg az első európai, aki elérte Észak-Amerikát, körülbelül 500 évvel korábban, mint ahogy a Santa Maria fedélzetén lévő Kolumbusz Kristóf eltévedt hajójával, így rátalálva 1492-ben az "indiaiakra". 1492. augusztus 3-án indult el, s 1492. október 12-én valamivel éjfél után Juan Rodriguez Bermeo matróz a hold fényében meglátta a földet - a Bahama szigetek Watling szigetének fehér partját. Kolumbusz még aznap kikötött a mai Watling Island-on. (Az őslakosok Guanaham-nak hívták szigetüket.) 1492. október 12-én új történelmi korszak kezdődött a világ számára.


Svédország
Június 6. Nemzeti ünnep (Zászló Napja)
1916 óta június 6-át a svéd zászló napjaként ünneplik. 1983-ban ez lett végül Svédország nemzeti ünnepe is. A nemzeti ünnep napjának kiválasztásakor két ok is közrejátszott: 1523. június 6-án választották Gustav Vasa-t Svédország királyává, megalapítva ezzel az önálló svéd államot, 1809-ben pedig ugyanezen a napon Svédország új alkotmányt fogadott el, mely megszilárdította a polgári szabadságjogokat.


Szlovákia
Szeptember 1. Az Alkotmány napja (1992)
A kommunizmus 1989-ban bekövetkezett bukása Csehszlovákiában a szlovák nacionalizmus felbukkanását eredményezte (1989. évi „bársonyos forradalom”) és a szlovák autonómia igényét jelentette. Miután 1992 júniusában a szlovák parlament a szuverenitásra szavazott, a föderáció 1993. január 1-én békésen felbomlott. Az alkotmányt 1992. szeptember 1-jén ratifikálták, és 1993. január 1-jén lépett hatályba.


Szlovénia
Június 25. Az Államiság napja
A monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A világháború után a királyság népköztársasággá alakult. 1990 decemberében Szlovénia az első Jugoszláv köztársaság, amely szabad választásokat tartott és a függetlenség mellett döntött. 1991. június 25-én Szlovénia kikiáltja függetlenségét. A szerb vezetés alatt álló jugoszláv hadsereg bevonul az ország területére. Egy 10-napos harc kezdődött, de a szlovén milícia ereje olyan meggyőző volt, hogy a jugoszláv kormány beleegyezett a fegyverszünetbe.


Magyarország
Magyarországnak három hivatalos nemzeti ünnepe van: március 15., az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója augusztus 20., Szent István napja és az új kenyér ünnepe október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, valamint a harmadik Köztársaság kikiáltásának ünnepe (1989)
1956. október 23-án forradalom és szabadságharc kezdődött Magyarországon a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen a budapesti diákok békés tüntetésével. A délután három órakor kezdődő tüntetés pesti résztvevői a Petőfi-szobornál találkoztak, a Műszaki Egyetem hallgatói pedig az egyetem elől indultak a Bem-szoborhoz. Ledöntötték a Sztálin-szobrot, másnap reggelre elfoglalták a Rádió épületét. Eközben a Központi Vezetőség ismét Nagy Imrét nevezte ki miniszterelnöknek. Nagy Imre miniszterelnökké választását reggel 8 órakor már a tüntetők kezén lévő Rádió mondta be, majd 9 órakor a szovjet csapatok megérkezéséről is tájékoztattak. Közben Budapesten folytak a harcok. A harcot a felkelők eleinte sikeresen vették fel, a gyalogsági fedezet nélküli páncélosokkal. A város különböző pontjain felkelési gócpontok alakultak ki, majd országos méreteket öltött a tüntetés. Az október 25-én Budapestre érkezett szovjet vezetők leváltották Gerőt a párt éléről, és Kádár Jánost nevezték ki helyette. 26-án a harcok is országos szintűvé váltak. Október 27-én újjáalakult a kormány. Október 28-ára virradóan Nagy Imre tűzszünetet rendelt el. Bejelentette, hogy a szovjet csapatok elhagyják az országot, feloszlatják az ÁVH-t, és március 15-ét nemzeti ünnepnek nyilvánítják. Ezt a napot a forradalom győzelmének első napjaként jegyzi a történelem. Október 30-án Nagy Imre bejelentette, hogy megszűnik az egypártrendszer. Október 31-én, hogy Magyarország semleges, kilép a Varsói Szerződésből. Közben Kádár János megalakította a Magyar Szocialista Munkáspártot, az MSZMP-t, s átállt a szovjet oldalra. A november 3.-ai tárgyalások a szovjetek részéről csak félrevezető akció volt. November 3-án Tito a jugoszláv nagykövetségre hívatta Nagy Imrét és társait azzal a csellel, hogy menedéket akar kínálni a menekülteknek. Közben november 4.-én Kádár János bejelentette, hogy megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány, amely a szovjet fegyveresek segítségével megkezdte harcát az „ellenforradalom” ellen. 1958-ban ítélték el Nagy Imrét és társait. Kötél általi halálra ítélték és kivégezték Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Szilágyi Józsefet, a miniszterelnök titkárságának vezetőjét és Gimes Miklós újságírót. A forradalomban kb. 25 000 magyar és 7000 szovjet állampolgár vesztette életét, a sebesültek száma is sok ezerre tehető. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugati országokba menekülve.


Források

Copyright © 2003-2006 Katona József Könyvtár, Kecskemét
website information: webmaster@kjmk.hu